Bizonytalansági Faktor a doktor?

A leszázalékolás folyamata némi iróniával

Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv

Szóval beadtam a papírt közel egy évtizedes unszolás után.
Első akadályom a saját büszkeségem volt, mert nem éreztem magam kevesebbnek, sőt! Nekem Vannak betegségeim, tehát Több vagyok! Rámtaposott az élet, és ez élettapasztalattal jár, (meg némi gyanakvással minden változás és egészségügyi ellátás iránt).
Talán nem vagyok az országban egyedül, de nem szeretem a hivatalokat, és ódzkodtam is ettől, nem kenyerem a kegyelem...
Közel 9 hónap volt amíg behívtak, kaptam ám az ívet, mert a család már azt feltételezte be sem adtam a kérelmet, November 13-án reggel 8-ra szólt a behívás bizottság elé, persze délig tartott mire bekerültem.

Persze felkészülten mentem be:
orvosi Ambuláns lapok időrendben kornológiailag, Összes gyógyszer, tápszer és vitamín összeírva kis papírra, meg az összes panaszom is csoportosítva mikor mi a baj...
Hosszú lista...
A mozgásterem korlátait nem klasszikus Bechtereves diagnosztizálással ellenőrízték, amit kissé
űolon is vettem, mert rávilágítottak: hiába volt kamaszkoromban naponta 100 gugolás mára már egy sutácsaka sem maradt nekem...

Bizonytalan voltam mindenben, bár előre felkészültem.
Nem vádlom őket, szenvtelenségükért, csak ettől még sírnom kellett...
Negyven évem még be nem töltve, csendesen a templomkertben...
Rozika a templomból nyugtatott, hogy ne aggódjak, mert rácsörögtem, hogy  engem kivágtak, még a rehabilitációs tervet sem kapom meg, csak elküldtek: Hazamehet!

Egy hónap múltán jött a határozat, 71% egészségkárosodás Végleges! kontroll 5 év múltán.

Ezért kellett egy Körzeti Doktort is cserélnem, hogy megállapítsák: ami köztudott volt: nem hypochonderként henyéltem éveken át...
Az új Körzeti orvos persze sokkal jobb, kedves és segít sok mindenben. Nem jutna eszébe, hogy olyat mondjon mint az előző: "Zoltán, én nem töltöm ki magának ezt azért, hogy pénzt kapjon munka nélkül!" ami éveken át bizonytalanná tett!

Dolgozom azóta is, nem kedvelem továbbra sem a kegelem kenyeret.

Úgy se lesz sokáig, nem akarok ingyenélővé válni, teszek is ellene, sőt egy gyógyíthatatlan betegségben is megpróbálok talpra állni.
A doktor kiírja a kezelést, a gyógyszert, de nem bízat...

Változom, ennek velejárója fájdalom, de már nem ez izgat! Ez egy jel!
Élek, és néha összerezzenek, ami jobban fáj! Ismét felegyenesedtem, bár orvosilag nem igazolható a javulás, de ami nem negatív változás az számomra jó!

Orvosi summa: Zoltán, ami magával történik az Állapot változás, és nem bizonyítható gyógyulás!

Na ennyit mára!